Régen írtam ide utoljára, de úgy gondolom, hogy most van egy téma, ami mindenképp kifejtést érdemel. Azért itt írok róla, mert így talán több emberhez eljut amit mondani akarok. A téma pedig nem más, mint a MeToo mozgalom, azaz a szexuális zaklatásban részesült embereket (leggyakrabban nőket) megszólító, tömeges coming out.

Kezdjük el: #MeToo

Évekkel ezelőtt az egyik pláza egyik nyilvános mosdójában történt a dolog. A helyiség üres volt, egyedül a bejárattól legtávolabb eső piszoár előtt állt valaki. A piszoár etikett értelmében (nem vicces, tényleg van ilyen), a legközelebbi csészéhez álltam, hogy minél távolabb legyek a másik embertől. Rá pár másodperccel a sarokban ügyködő férfi odajött a mellettem lévő piszoárhoz, és engem bámulva, elkezdett(?) maszturbálni. Én ránéztem, jobb híján/zavaromban kinevettem, és otthagytam, hogy másik vécét keressek. Inkább szánalmas volt, mint rémisztő, de bármennyire bagatell, így is sokkoló volt megtapasztalni, hogy ilyen létezik. (Sok ismerősöm nem úszta meg ennyivel, sem mennyiségben, sem súlyosságban.)

A legnagyobb tanítást mindig a személyes felismeréseim hozták. A MeToo kampány üzenete az, hogy ez NEM bagatell. Ez nem csak egy-egy elszigetelt eset, és nem csak egy-egy zavarodott ember felelőssége, hanem egy mindenkire tartozó, és mindenki vállát nyomó társadalmi és kulturális jelenség. És így, minden ember felelőssége.

A személyes példámból tudom, hogy mennyire sokkoló beismerni magunknak, hogy részesültünk már zaklatásban. Milyen rövid idő alatt változunk kívülállóból érintetté, azzal a felismeréssel, hogy ez a jelenség minket is elért. Komoly teljesítmény, hogy ezt ennyien felvállaltátok!

Számomra az első kérdés - hogy „Vajon velem is megtörtént már?” -, sokkal kevésbé megrázó, mint az a kérdés, amiről eddig kevés szó esett: „Vajon én is elkövettem már ilyesmit?”

A válasz: #IDidToo
Igen. Én is erőltettem már rá magam a barátnőmre, amikor ő nem volt hangulatban. Én is azt hittem, hogy ez belefér, és nekem is most kell felismernem, hogy ez mennyire gáz. És tudom, hogy nagyon sokan lennétek így ezzel, csak gondoljátok végig! Ha bármit hozzátehetek ennek a mozgalomnak a társadalomformáló hatásához, akkor az legyen ez a felhívás:

Nézz magadba! Ha ennyi sértettje van a szexuális zaklatásnak, akkor hol van a többi elkövető? Itt az ideje bátornak lenni. Hallgass a lelkiismeretedre, és vállald fel, ha te is tettél már megjegyzést egy vadidegen külsejére. Ha te is fogdostál már meg valakit egy tánctéren, kéretlenül. Ha te is okoztál már valakinek fájdalmat - akár testit, akár lelkit - a közeledéseddel. (Esetleg megszégyenítettél valakit a testi adottságai, vagy szexuális teljesítménye miatt.) Megtetted? Akkor vállald fel, mert ezzel azoknak segítesz, akiknek tudtodon, vagy akaratodon kívül ártottál. Szeretném, ha minél többen csatlakoznátok a #MeToo mozgalomhoz, mert ez nem csak az áldozatokról, ez mindannyiunkról szól.

Ezúton kérek elnézést tőled, mint barátnőmtől, mint osztálytársaimtól - és mindazoktól, akiket tudtomon kívül bántottam meg - ha a viselkedésemmel megsértettem a méltóságodat. Ezzel tartozom neked. #IDidToo

ui: „A zaklatás az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely (…) célja vagy HATÁSA valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.”
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 10. § (1)